2012. január 26.

Tartományok, és kijelölésük

A tartományok megadása, a főátló végpontjához tartozó két cellacímmel történhet, amelyet az EXCEL-ben egy kettőspont (:) választ el egymástól

Egyszerűbben szólva: meg kell adni a tartomány bal felső és jobb alsó cellájának a nevét, amit egymástól kettősponttal választunk el.

Tartomány


A táblázaton látható tartomány a B5:D8 kifejezésekkel azonosítható.

  • oszloptartomány: C5:C8
  • sortartomány: B6:D6 
  • cellatartomány: B5:B5

Tartományok kijelölése

Billentyűzet segítségével a SHIFT billentyűvel és az irány-nyilakkal történik.

Egérrel: az egér bal gombjának a nyomva tartásával mozgatva.

Kijelölés eltüntetése

A kijelölés eltüntetéséhez kattintsunk bármelyik cellára, vagy üssük le valamelyik kurzormozgató billentyűt!

A cella méretének változtatása

A cella szélessége alapértelmezés szerint 9 karakter. Ha írunk a cellába, akkor látjuk a teljes szöveget, ha az Entert is lenyomtuk. Amikor viszont a jobb oldalon következő cellába is írunk, a túlnyúló szöveg eltűnik.

A cella (oszlop) szélessége legfeljebb 255 karakter lehet.

Beállítás: Formátum - Oszlop - Szélesség

Itt adjuk meg az oszlop szélességét. Ezt karakterekben értjük.

Egérművelettel is lehet méretezni az oszlopok szélességét.


Vigyük pl.. az A és B oszlopot jelölő szürke téglalapok közé az egérmutatót! Az egérkurzor alakja megváltozik, kettős nyíl alakú lesz! Nyomjuk le az egérgombot, tartsuk lenyomva, és kezdjük el jobbra mozgatni az egeret! Ha elértük a kívánt szélességet, engedjük el az egérgombot!

Hasonlóan változtatható a sorok magassága is.

Menüből a sorok magassága a Formátum - Sor - Magasság menüpontban állítható. Maximális sormagasság: 409 pont.

Adatok módosítása, törlése


Több lehetőségünk van, mint oly sokszor.

Adatok módosítása: a cellákban lévő adatokat átírhatjuk és javíthatjuk is.
Átírás esetén kijelölés után be kell gépelni az új adatot.

Javítás esetén:
  • duplán kattintsunk a cellára, vagy
  • kijelölés után egyszer a szerkesztőlécre, vagy
  • leüthetjük az F2-es funkcióbillentyűt is.

Adatok törlése: a feleslegessé vált adatot ki tudjuk törölni a kijelölt cellából a DEL billentyű leütésével.
Ekkor nem kell a cellába belekattintani, csak ki kell jelölni a cellát, vagyis a vastag vonal körben a törlendő tartalmú cellán legyen.

Dátum beírása táblázatba

Dátumok begépelésnél az évszám, hónap, nap közé magyar beállítások esetén pontot kell tenni.
A nap után nem kell pont.

A dátumok is a cellák jobb oldalára kerülnek az enter lenyomása után.

Számok beírása táblázatba

Figyeljünk a számok beírására, mert nagyon sok bosszúságtól kíméljük meg magunkat, ha szabályosan járunk el.

Csak magát a számot írjuk be a cellába, akkor is, ha különböző mértékegységeket használunk!

Kivétel ez alól a Ft, illetve a % jel.

Tizedes törteknél a magyarban vesszőt használunk, ez az Excelben is így van.
Az alfanumerikus billentyűzetről, és a numerikus billentyűzetről egyaránt működik, és számként észleli a beírt adatot.
(Alfanumerikus billentyűzet az, amin a betűk vannak, felső sorban a számokkal. Numerikus billentyűzet nem minden gépen van, jobbra található, külön részt képezve a klaviatúrán, olyan, mint egy számológép.)

Szám vagy betű?

A táblázatkezelő a számokat betűként és számként is értelmezheti. Ha pl. azt írom be, hogy 3 m, akkor az betűként lesz tárolva, hiszen csak számot írhatok a cellába, kivétel a Ft és a % jel.

Ha a számot betűként értelmezte a táblázatkezelő, akkor úgy ismerem fel, hogy a cella bal oldalán kezdődik a szöveg, illetve ebben a példában a szám.

Szám és szöveg a cellában

A számokat az Excel a cellák jobb oldalán helyezi el.

Mozgás a táblázatban

Ha valamelyik cellán állunk, akkor legegyszerűbben a balra-, jobbra- fel- le irány-nyilakkal tudunk másik cellára lépni.

Másik lehetőség az egérrel való mozgás, majd kattintás a cellára. (mindig azon a cellán vagyunk,
ami fekete vastag vonallal körbe van kerítve)

Harmadik lehetőség az, hogy billentyűkombinációkat használunk: HOME, END, CTRL+HOME, PAGE UP, PAGE DOWN

Az Excel függvényeiről

Az Excelben a függvények több kategóriába vannak csoportosítva.
Minden kategória meghatározott függvényeket tartalmaz. Olyan függvény nincs, ami egynél több kategóriába van besorolva.

Tekintsük át ezeket a kategóriákat:
  • Adatbázisfüggvények
  • Dátum és idő
  • Külső függvények
  • Mérnöki függvények
  • Pénzügyi függvények
  • Információs függvények
  • Logikai függvények
  • Kereső és hivatkozási függvények
  • Matematikai és trigonometriai függvények
  • Statisztikai függvények
  • Szöveg- és adatfüggvények
Blogunkban a kategóriákból csak néhányat érintünk.

A hétköznapi feladatok során ennyi fajta függvényre nincs szükségünk.
Azt hiszem, bizton állíthatom, hogy nincs olyan ember, aki valamennyi, az Excelben szereplő függvényt tud használni, érti, mire való, mikor és miért használhatjuk.

Egy átlagos irodai munka során a függvénykategóriák felével ha találkozunk, és a kategóriákban szereplő sok-sok függvény közül csak néhánnyal kell megismerkedni.

Azt is tudjuk, egy feladatot sokszor többféleképpen is meg lehet oldani, lehet, hogy két ember ugyanannak a feladatnak a megoldásához más függvényeket használ fel.

Blogunkban azokat a függvényeket mutatjuk be, melyeket gyakran használunk az irodai munkában, melyeket "illik ismerni".

2012. január 25.

A képletekről

Mielőtt függvényekkel foglalkoznánk, meg kell ismerkednünk a táblázatkezelő "gondolkodási módjával".

Valahogyan el kell magyaráznunk a táblázatkezelőnek, hogy mi most a beírt számokkal számolni fogunk. Ezért, amikor számolni szeretnénk, a cellába először az egyenlőség jelet kell beírni.
Az = után következik maga a képlet.

A képletek úgynevezett hivatkozásokat tartalmaznak, méghozzá cellahivatkozásokat, hiszen a táblázat cellákból áll.

A cellák nevüket arról a sorról és oszlopról kapják, melyek kereszteződésében találhatók.
Leírva, elolvasva ez egy kicsit ijesztő, de ha ránézünk egy táblázatra, és látjuk az oszlopok neveit, amik pl. ilyenek: A, B, L, W, AA, stb. A sorokat számok jelölik.
Így, ha azt mondjuk B3, azt azt jelenti, a B oszlop 3. sora.

Tehát, ha össze akarok adni két számot, akkor több lehetőségem van erre a táblázatkezelőben.
Az egyik, a rosszabb, hogy egy cellába elkezdem írni, a képletet az összeadandó számokkal.
Pl: = 3 + 2 és Enter.
Ekkor összeadom a fenti két számot.

A táblázatkezelőben viszont úgy dolgozunk, hogy két, különálló cellába beírjuk a számokat, 1-1 kerül mindkét cellába, majd egy harmadik cellában helyezzük el a képletet.

Táblázat részlete
Az első két cellában van az a szám, amit össze akarok adni.
A harmadik cellában képlet van.
Ez a képlet a következő: =A1+A2

Mi a különbség a két módszer között, attól eltekintve, hogy az elsőnek nem sok értelme van a táblázatkezelés során?

Amikor cellahivatkozások (A1, A2) szerepel a képletben, akkor nem az éppen aktuálisan a cellában szereplő számokat adom össze, hanem a két cella tartalmát. Ha a 3 és a 2 helyett másik számot írok a cellába, a képlet nem változik, csak a képlet által kiszámított eredmény.

Ha átírom a cellában szereplő számot, a táblázatkezelő automatikusan újraszámolja a képleteket.

Mindig!

Ez a táblázatkezelés egyik legfontosabb tudnivalója, és ezért jó táblázatkezelőt használni.

Nem akarom túlmagyarázni, de gondoljunk arra, amikor hosszú számsor kell összeadni. Asztali, szalagos számológéppel végezve a munkát, minden számot begépelünk, és a műveleti jelet a számok után minden esetben szintén begépeljük.
A végeredményt egy hosszú papírszalagon látjuk, ezen tudjuk ellenőrizni, hogy tévedtünk-e gépeléskor.
Ha valamit elrontottunk, akkor vagy beírjuk újra az összes számot, vagy az összegből levonjuk a hibásan begépelt számot vagy számokat, és helyette, helyettük hozzáadjuk a helyeset.

Ehelyett, táblázatkezelőt alkalmazva az elrontott számot kijavítjuk, és máris az átszámolt összeget látjuk az összeg helyén.


2012. január 24.

Képlet - zárójel

Ha az Excel függvényeit meg akarjuk érteni, és jól akarjuk használni, akkor emlékeznünk kell több dologra is, amit még az általános iskolában tanultunk számtanból vagy matematikából.

Műveleti sorrend

Számtani műveletek:
  • összeadás
  • kivonás
  • szorzás
  • osztás
  • hatványozás
  • gyökvonás
A számtani műveletek szintenként:
  • összeadás és kivonás
  • szorzás és osztás
  • hatványozás és gyökvonás
A legalacsonyabb szint a felsorolásban elöl szereplő összeadás és kivonás, míg a legmagasabb szintű a felsorolás végén szereplő hatányozás és gyökvonás.

Fontos szabály!  
Mindig a magasabb szintű műveletet hajtjuk végre előbb.

Ez bizony okoz némi galibát, ha nem személyesen, papíron számolunk, hanem egy képletet írunk be a táblázatkezelő cellájába.

A program ugyanis tudja az összes szabályt, amit be kell tartani, míg a felhasználó nem minden esetben.

Van egy másik bölcs mondás, ami az egész számítógépes világban érvényes:

A számítógép nem a szándékaid szerint, hanem az utasításaid szerint működik!

A szándék és a kiadott utasítás nem minden esetben egyezik meg!

Mi a teendő akkor, ha egy képletben nem a szabályok szerint szeretnénk a műveleteket egymás után végrehajtani?
A megoldás a zárójelek használata!
Amit zárójelbe teszünk, azt kell előbb végrehajtani.

Példák:
1+2+4*3=15
(1+2+4)*3=21

5*2-4+3/3 = 7
5*(2-4)+3/3 = -9
5*(2-4+3)/3 = 1,67 kerekítve
5*(2-4+3/3) = -5
5*2-(4+3/3) = 5

Látható, egyáltalán nem mindegy, hova tesszük a zárójelet!

Még egy fontos dolog, ami már a számítógép kezeléséhez tartozik:
a táblázatkezelőben mindig ki kell tenni a szorzás jelét, nem spórolhatjuk meg úgy, ahogyan azt a füzetben megtehettük.
Emlékezzünk: nem a szándékaink szerint, hanem utasításaink alapján végzi el a műveleteket!



Bevezető

Az Excel a legismertebb táblázatkezelő szoftver.
Sokan használják a munkájukban, sokan szeretik, de még többen félnek tőle. Félnek, mert tudják, hogyan oldhatnak meg egy-egy feladatot, akár a munkában, akár iskolai feladatként.

Arra gondoltam, biztosan segíteni tudok a bizonytalanoknak azzal, ha különböző függvényeket bemutatok.