2012. február 23.

ABS - a szám nagysága

A számok lehetnek negatívak és pozitívak.
Ha a szám nagysága érdekel minket, akkor a szám abszolút értékét kell csak néznünk, vagyis a számot előjel nélkül.

A függvény használata:
ABS függvény használata
ABS(szám)

Az ABS függvény egy szám abszolút értékét adja eredményül, ami maga a szám, előjel nélkül.
Szám:   az a valós szám, amelynek az abszolút értékét keressük.
Fontos: csak számnak van abszolút értéke!

2012. február 21.

MÓDUSZ - a leggyakoribb

A MÓDUSZ függvény a kijelölt tartomány leggyakrabban előforduló értékét keresi meg.
Az érték csak szám lehet!

A MÓDUSZ függvény az üres cellákat, logikai értékeket, szöveget és hibaüzeneteket figyelmen kívül hagyja, de a nullát tartalmazó cellákat számításba veszi.
Ha az adathalmazban nincs két egyforma adatpont, a MÓDUSZ függvény a #HIÁNYZIK hibaértéket adja eredményül.

Módusz függvény használata
Statisztikai számításokban gyakran az alábbi három függvényt együtt használják.

Melyik mit tud?
  • A módusz a leggyakrabban előforduló érték,
  • a medián a középső érték,
  • az átlag pedig a középérték.

Miért használnak több módszert a számításokhoz? Azért, mert az adathalmazról egy mérőszám nem ad teljes információt.

MEDIÁN - középső érték

A MEDIÁN függvény adott számhalmaz középső értékét adja meg.

A medián a számhalmaz középső értéke, a számok fele ennél kisebb, másik fele pedig nagyobb.
Tehát nem átlagol, hanem a kijelölt területen megkeresi azt a számot, aminél a számok fele kisebb, a számok másik fele pedig nagyobb.

Medián függvény használata
A függvény csak a számokat használja, az üres cellákat, logikai értékeket, szöveget és hibaüzeneteket figyelmen kívül hagyja, de a nullát tartalmazó cellákat számításba veszi.

Ha a számhalmazban a számértékek párosan fordulnak elő, akkor a MEDIÁN a középső két szám átlagát fogja eredményül adni.

Nézzük példán:

Páros elemszám esetén: 1 2 5 4 5 3 4 2 1 5 3 4
A rendezett sokaság:  1 1 2 2 3 3 4 4 4 5 5 5
A medián a középső elemek számtani közepe:  3,5
Páratlan elemszám esetén: 1 2 5 4 5 3 4 2 1
A rendezett sokaság: 1 1 2 2 3 4 4 5 5
A medián a középső elem: 1 1 2 2 3 4 4 5 5

2012. február 20.

MÉRTANI.KÖZÉP - számoljunk mértani közepet

A MÉRTANI.KÖZÉP függvény pozitív számokból álló tömb vagy tartomány mértani középértékét adja meg.

A függvény a kijelölt területen szereplő értékek közül csak a számokat használja, az üres cellákat, logikai értékeket, szöveget és hibaüzeneteket figyelmen kívül hagyja, de a nullát tartalmazó cellákat számításba veszi.

Fontos!
Ha bármelyik argumentum ≤ 0, akkor a MÉRTANI.KÖZÉP a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül.

Mértani közép számítása

A mértani közép kiszámítása

Az a_1,\, a_2,\, a_3,\, ...,\, a_n nem negatív számok G mértani közepe:

A mértani közép számításának képlete
A mértani középről bővebben olvashatunk a Wikipédián is, és a tankönyvekben.

2012. február 17.

MIN - legkisebb szám

A MIN függvény, nagyon egyszerű dolgot tud, a kijelölt cellákban levő számok közül kiválasztja a legkisebbet.

Nem kell lebecsülni mégsem, mert ha nem 3-4 szám közül kell kiválasztani a legkisebbet, hanem mondjuk 19-ből, és ezek a számok nem egy jegyűek, hanem mondjuk 4-5 jegyűek, akkor ezt ránézésre nem fogjuk megmondani.

Minimum függvény használata

Ez a függvény a számok között keresi a legkisebbet, üres cella, logikai érték, szöveg figyelmen kívül lesz hagyva.

MAX - legnagyobb szám

A MAX függvény nagyon egyszerű dolgot tud, a kijelölt cellákban levő számok közül kiválasztja a legnagyobbat.

Nem kell lebecsülni mégsem, mert ha nem 5-6 szám közül kell kiválasztani a legnagyobbat, hanem mondjuk 27-ből, és ezek a számok nem egy jegyűek, hanem mondjuk 4-5 jegyűek, akkor ezt ránézésre nem fogjuk megmondani.

Maximum függvény használatban
Ez a függvény a számok között keresi a legnagyobbat, üres cella, logikai érték, szöveg figyelmen kívül lesz hagyva.

2012. február 16.

DARABÜRES - Az üresek fontosak

A DARABÜRES függvény az üres cellákat számolja össze a tartományban. A nulla is érték!

Darabüres függvény használata

Azokat a cellákat is figyelembe veszi, melyek képletet tartalmaznak, és az eredmény üres cellát eredményez.
Például, a cella azt tartalmazza, írjon ki egy számot, ha teljesül egy feltétel. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, akkor nem ír ki semmit, vagyis a DARABÜRES függvény szempontjából ezt a cellát is bele kell számítani az üres cellák közé.

DARABTELI - feltételekkel

A DARABTELI függvény is számlál. A kijelölt cellákban megszámlálja, hány olyan cella van, ami megfelel a megadott feltételnek.

Darabteli függvény
Az A1:A5 tartományban vizsgáljuk meg, hány olyan cella van, ami 5-nél nagyobb értéket tartalmaz.

A függvény használatakor két dolgot kell megadnunk.
Az első az a tartomány, ahol meg kell számlálni a cellákat, melyek megfelelnek a második részben megadott feltételnek (kritériumnak), jelen esetben annak, hogy >5.

A függvény általánosan így írható le: =DARABTELI(tartomány;kritérium)

Darabteli, szöveges feltétellel
Nem csak számokat lehet megadni feltételként, hanem szöveget is.

2012. február 15.

DARAB2 - Ez is számlál

A DARAB2 függvény nagyban hasonlít a DARAB függvényre, de itt a kijelölt területen a nem üres cellákat és értékeket számlálja össze.

DARAB2 függvény

A függvény minden adattípust értéknek tekint, még az üres szöveget ("") is. Az üres cellákat viszont  nem veszi értéknek.
Ha nem kell logikai értékeket, szöveget vagy hibaértéket számlálnunk, használjuk a DARAB függvényt!

DARAB - számokat tartalmazó cella

A DARAB függvény arra való, hogy megszámolja, a kijelölt területen hány olyan cella van, ami számot tartalmaz.
Csak a számokat veszi figyelembe, dátumot sem!

Darab függvény
A képen a szerkesztőlécen látható a függvény, az A6 cella a függvény eredményét mutatja.

2012. február 14.

ÁTLAG - Átlagolás táblázatkezelőben

Az átlag mindenki számára ismerős, magyarázni nem kell sokat.

Kíváncsiak lehetünk arra, hogy naponta átlag hány forintot költünk, hogy havonta átlag hány köbméter gáz fogy el, stb.

A lényeg, az összegyűjtött adatok alapján számoljuk ki az átlagos költést, fogyasztást, stb.

Emlékszünk, az általános iskolában is tanultuk a módszert: összeadjuk az átlagolandó számokat, majd elosztjuk annyival, ahány számot átlagolunk. Ez a számtani átlag.

Az Excelben egy kicsit másként kell megadni az argumentumokat, de ez azt jelenti, tudnunk sem kell, hogyan kell átlagot számolni. Azt a függvény tudja, egy feladatunk van, kijelölni azokat a cellákat, amiket az átlagszámításnál figyelembe kell venni.

Átlagfüggvény
Az átlag kiszámítva
      
A bal oldali képen az átlagfüggvényt látjuk. A függvény neve után zárójelben az argumentumok, vagyis az a tartomány, melyben az átlagolandó számok vannak.

A jobb oldalon azt látjuk, amikor már kiszámolta az Excel az előbbi képletet.




2012. február 13.

SZUMHA - összeadás másképpen

Gyakran előfordul, hogy nem minden számot szeretnék összeadni egy oszlopban, csak azokat, amelyek megfelelnek valamilyen feltételnek.

Például szorgalmasan írjuk a kiadásainkat, és tudni szeretnénk, mennyi pénzt szórunk el butaságokra, amik nem kerülnek 100 Ft-ba sem.

Meg tudjuk mondani az Excelnek, hogy a számok közül csak azokat adja össze, melyek kisebbek, mint 100.

Nem kell a listát rendezgetni, és egyéb trükköket alkalmazni, mert erre találták ki a SZUMHA függvényt.

A fenti példa megoldásakor így néz ki a SZUMHA függvény:

=SZUMHA(A1:A39;<100)

Tehát az A oszlop első 39 cellájában megkeresi azokat a számokat, amik kisebbek, mint 100, éa össze is adja azokat.

A zárójelben a tartomány megadása után egy pontosvessző van, ez az Excelben a listaelválasztó. Utána relációs jelekkel megadjuk a feltételt.

A függvényeket varázsló segítségével is használhatjuk, de nem árt, ha értelmezni tudjuk, mi szerepel a képletben.
A képleteket a szerkesztőlécen tudjuk szerkeszteni, átírni. Ha tudjuk, mit és hogyan, milyen sorrendben kell beírni a képletbe, akkor azt nyugodtan megtehetjük a szerkesztőlécen is. Eredménye ugyanaz lesz, mintha a varázslót használtuk volna.

Tehát a SZUMHA függvény valamilyen feltételnek megfelelő számokat ad össze a kijelölt cellákra vonatkozóan.

2012. február 12.

SZUM függvény - összeadás

Ez a legegyszerűbb függvény. Ha a középiskolai tanulmányainkra visszagondolunk, akkor csodálkozhatunk is, ez miért függvény, hiszen ez egy egyszerű összeadás.

Az Excel mindent, amikor számítást végez, és ahhoz valamilyen képletet használ fel, függvénynek nevez.

A SZUM függvény számokat fog összeadni.
Számokat, ezt azért érdemes kiemelni, mert nem minden szám, ami annak látszik.

A számok beírásáról részletesen itt lehet olvasni:

SZUM függvény
Mit látunk a képen?
Három számot írtam a táblázatba, ezek a 3, 4, 6.
Az A4 cellában szeretném látni a 3 szám összegét.

A SZUM függvény azért is különleges, mert még ikonja is van, a szumma jel. Ʃ
Az eszköztáron is megtaláljuk.
Tehát a Ʃ jelet kell megnyomnunk, és ekkor látjuk a kijelölést, amit a képen a szaggatott vonal jelez.
Azt akarja összeadni az Excel, amit kijelölt. Ha ez nekünk megfelel, akkor megnyomjuk az Entert, és készen is vagyunk.

Lehet, hogy nem jó számokat jelölt ki, akkor nekünk kell a kijelölést elvégezni.
Vagy tartományokat jelölünk ki, ahogy itt olvasható, vagy egyesével kijelöljük az összeadandó számokat. Közben a Ctrl billentyűt is nyomni kell, mert akkor tudunk egyszerre több dolgot is kijelölni.

Leírva bonyolultabb a használata, mint a gyakorlatban.
A képen látható maga a képlet is.
=SZUM(A1:A3)
Jelentése:
minden képlet, függvény egyenlőség jellel kezdődik, tehát ez is.
SZUM a függvény neve
zárójelben az Excel által argumentumoknak nevezett dolgok vannak. Magyarul, azoknak a celláknak az elnevezése, amelyekben azok a számok vannak, amiket össze akarunk adni.
A1:A3 egy tartományt jelez, bal felső sarok az első rész, itt A1,  a jobb alsó sarok pedig az A3, a : után látható.

Ha a beírt számokat megváltoztatjuk, az Excel átszámolja a függvényt, és azonnal az aktuális összeget fogjuk látni.